A Jaschik Álmos Művészeti Szakgimnázium tizenegy éve létezik ezen a néven a nagy múltú Dekoratőr Iskola és egykori Kézműipari Szakiskola utódjaként. Jelenleg az ország legnagyobb tisztán képző- és iparművészetet oktató intézménye, így körülbelül hétszáz tanulónk van 14-től egészen 70 éves korig a különböző művészeti szakokon: grafikus, festő, szobrász, kerámiaműves, üvegműves, dekoratőr, fotó, animáció, kiadványszerkesztő.
Büszkék vagyunk rá, hogy tanulóink közül nagy számban tanulnak tovább a művészeti egyetemeken: MOME, MKE, PTE-MK, METU, EKE-VMI, NYME, és külföldön Dániában és az Egyesült Királyságban. Emellett a szakmák elvégzése után sokan kezdnek önálló kreatív vállalkozásba, és talán még többen helyezkednek el a munkaerőpiacon különböző kreatív iparágakban mint: reklámipar, grafikai stúdiók, UI és webdesign, filmipar, nyomdaipar, dekoratőr, designipar, kerámiaipar, üvegipar.
AZ ISKOLA ÉPÜLETÉNEK TÖRTÉNETE
Az iskola épülete több, mint 100 éves. Bárczy István a XX. század elején mint megbízott polgár-, majd főpolgármester nagyszabású iskolaépítési programot indított el, s terve három év alatt meg is valósult. Ez idő alatt 55 új iskola készült el, amelynek egyike az Illatos úti saroképület.
A kormány és a főváros vezetése azt várta az építészektől, hogy a „kertváros-koncepcióval” mentsék meg a városiasodás miatt háttérbe szoruló értékeket. A kapubejárónál Vedres Márk szobrai, a folyosókon Jávor Pál népies életképeket ábrázoló freskói híven tükrözték az építkezés eredeti koncepcióját, amelyben jelentős szerepet játszott a hagyományőrzés, a vidékről elvándorló, a fővárosban munkát vállaló tömegek kulturális tradíciói.
A Soroksári Úti Elemiben 1913-ban kolompolt először a pedellus. A fiúk és lányok oktatása akkor még külön épületrészben folyt, az alagsorban pedig az óvoda kezdte el működését. Az alagsor egyik részén népkonyha, a másikban a Szent Borbála-kápolna kapott helyet. A tantárgyak között hittan, gazdaságtan, a lányok részére háztartástan és kézimunka szerepelt. A Kis-Dunán létesült csónakház, illetve a hatalmas iskolai udvar – amely a Kén utcáig húzódott – a testedzést szolgálta. A népiskola mellett 1932-től néhány éven keresztül polgári leányiskola is létesült.
A világháború nemcsak a napi oktató-nevelő munkát tépázta meg, 1944. április 13-án szőnyegbombázás során az épületet találat érte, a bomba az épület közepén egészen a pincéig hatolt. Az általános iskolai képzést 1955-ben megszüntették, az épületben hosszú ideig a 43. számú József Attila Fiúkollégium működött.
Az épületet 1993-ban a kerületi önkormányzat rendelettel védett műemléknek nyilvánította.